POLSKA RADIO ONE - POLSKA RADIO ONE / COSMOS INSIDE (Trail Records, 2013 december, CD)
1. The Final Mantra
2. The Fractalized Sky
3. Time-Eternity
4. Morosim
5. To The Delta Of Aquarius
6. Shangri-La
7. Launch #93
8. Space Inside
2. The Fractalized Sky
3. Time-Eternity
4. Morosim
5. To The Delta Of Aquarius
6. Shangri-La
7. Launch #93
8. Space Inside
Bár csak az év vége felé ismertük meg a zenekart és albumukat, zsenialítása rögtön igen előkelő helyre repítette a 2013-as év összegzésében. CD formátumban a Trail Recordsnál jelent meg decemberben a lemez, de a Bandcampen már szeptemberben közzétette a zenekar. Az ünnepek alatt volt tervbe véve a beszámoló, ami bizony elmaradt, de mivel új single jelent meg a napokban, gondoltam nem húzom tovább. Nevük sugallata ellenére jekatyerinburgiak, Oroszországból. Eljátszottam a furcsa névválasztással, a magam verziója, hogy sokat hallgatták a lengyel egyes rádióállomást a jó zenék miatt. Persze lehet teljesen mellélövök, de nem hangzik rosszul. A tagságról sok információt nem találtam, gondolok itt a neveikre. A dalcímek is csak oroszul voltak ismertek a CD megjelenésig, iskolai orosz tudásom megkopott annyira, hogy bár elolvasni el tudtam még, de a Mantra és Koszmosz szavakat leszámítva csak egyetlen szó ugrott be. Erre mondják, hogy nagyobb baj ne legyen.
De nézzük kicsit a zenekar tevékenységét is a kezdtektől. A szemtelenűl fiatal orosz fickók 2012-től publikálják single formátumban dalaikat a Bandcampen, ezzel egyetemben koncertezgetnek is. Ezek a "korai" dalok jellemzően amerikai stílusu garázs-psychedeliák voltak, nem jobb, nem rosszabb, mint a nagy átlag. A Motörhead-féle Leaving Here nótából azért egy betyáros átiratot készítettek. Meglepően hamar megtalálták egyéni hangjukat, hisz egy év múltán már egy minden részleteiben átgondolt, precízen kidolgozott albummal jelentkeztek.
De nézzük kicsit a zenekar tevékenységét is a kezdtektől. A szemtelenűl fiatal orosz fickók 2012-től publikálják single formátumban dalaikat a Bandcampen, ezzel egyetemben koncertezgetnek is. Ezek a "korai" dalok jellemzően amerikai stílusu garázs-psychedeliák voltak, nem jobb, nem rosszabb, mint a nagy átlag. A Motörhead-féle Leaving Here nótából azért egy betyáros átiratot készítettek. Meglepően hamar megtalálták egyéni hangjukat, hisz egy év múltán már egy minden részleteiben átgondolt, precízen kidolgozott albummal jelentkeztek.
Dalonként nem viszgáljuk az albumot, mivel rendkívűl egységes, tömör szerkezet a jellemzője, írom ezt, pedig igencsak nagy elszállásról van szó. Ami elsőként szembetűnik, az a Pink Floyd The Piper at the Gates of Dawn és Saucerful of Secrets albumainak nagy tisztelete. Ezen albumok hangzása az egyik alapköve a zenekarnak. Másikként megemlíthetjük a holland Group 1850 Agemo's Trip to Mother Earth 1968-as lemezét. Természetesen ezen alapokra szépen felépítik saját világukat, mely mentes a katartikus elszállásoktól, ne számítsunk itt végtelen gitárnyüst tripekre, őrült space-jammelésre. Kapunk nyolc dalt, egyik jobb, mint a másik, egy zenei térben mozognak és mégis nagyon változatosak. Sötétebb tónusokat kapunk, befelé fordulós, mégsem öncélú finom muzsikát. Az összhangzaton van a hangsúly, nem a szólisztikus megoldásokon. Elszállós, kidolgozott vokális témák vannak, bár a dalok többségében az instrumentumok doloznak. Aki kedveli a megnevezett alapkövekként aposztrofált lemezeket, nem fog csalódni ebben az albumban. A nemrég kijött single pedig folytatja az albumon megkezdett utat. (mark)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
fdbck!