Landing – Complekt. 2016 (These Are Not Records) /// Albumajánló
Az amerikai New Haven adta a világnak a Landing személyében
három kedvenc műfajunk legtökéletesebb egyensúlyának megalkotóját. A spacerock,
a dreampop és az ambient integrált áramkörét a Landing a 10. albumával most csúcsra járatta. A csapat frissen megjelent
Complekt című albuma idén már a második csodálatos alkotásuk, hiszen a nyáron
megjelent Third Sight is sokunk kedvence lett.
Amikor néhány héttel ezelőtt felfedeztem a Soundcloudon, hogy egyfajta albumelőzetesként több új dalt is feldobott a csapat, egészen lázba jöttem. Azonnal napjaim állandó kísérőivé váltak, textúráik belenőttek az elmúlt heteim hangulati szőttesébe. Egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne keressem minden nap a legfrissebb híreket a banda felületein. Most pedig nagyon boldog vagyok, mert végre megjelent a Complekt, nyolc olyan varázslatos dallal, amit nem egyhamar fogok megunni. Felmerül bennem a kérdés: lehet-e az effektpedálok adta kreatív lehetőségeket ennél jobban kihasználni? Aki már alámerült a Glorious Space Riders által csatornázott zenei világban, annak a Landinget ért hatások egyértelműek. Adrienne éterikus éneke a Cocteau Twins, Slowdive ás a Flying Saucer Attack legfinomabb pillanatait idézi. A hullámformákon való lovaglás ismerős a Spacemen 3 / Spectrum / Spiritualized experimentálisabb oldaláról. Eno ambientális úttörése a krautrock absztrakciójával egyesülve visz fel a felhők fölé. A spacerockos Pink Floydra jellemző nyugodt lüktetéssel pedig többször a Világűrbe is kijutunk. Azt is tudjuk, hogy sokan próbálkoznak a feladat hasonló megoldásával, de csak nagyon keveseknek sikerült ilyen magas fokra elérni a Zenei Megvilágosodás útján. A Complekt egészére jellemző egy elvágyódó, békés hangulat. Mesterien szőtt psychedelikus hangtájképek lebegnek az álommezők időtlenségében. Lassan építkező, elmélázó témák nyugtatják fáradt elménket és éterien finom dallamok, különleges atmoszférák simogatják lelkünk magját. Ez a lemez gyógyír lehet a hétköznapi gondjaink frusztrációjának feloldására. Akár koncentráltan elveszve benne, akár csak a bennünket körülvevő tér elemeként használva, garantáltan elsimítja homlokunk ráncait. Szándékosan nem elemeztem a felvételeket egyesével. Nyolc egyenlően magas színvonalú megvalósulásnak lehetünk fültanúi, amelyek mindegyike igazi egyéniség, mégis egy olyan koherens egészet alkotnak, amit nem is lehetne ennél jobban szerkeszteni.
A Landing meglelte a Bölcsek Kövét és megalkotta az idei év legjobb nagylemezét, egyben pedig pályafutásának eddigi legmagasabb pontjára ért fel. Mestermű!
Amikor néhány héttel ezelőtt felfedeztem a Soundcloudon, hogy egyfajta albumelőzetesként több új dalt is feldobott a csapat, egészen lázba jöttem. Azonnal napjaim állandó kísérőivé váltak, textúráik belenőttek az elmúlt heteim hangulati szőttesébe. Egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne keressem minden nap a legfrissebb híreket a banda felületein. Most pedig nagyon boldog vagyok, mert végre megjelent a Complekt, nyolc olyan varázslatos dallal, amit nem egyhamar fogok megunni. Felmerül bennem a kérdés: lehet-e az effektpedálok adta kreatív lehetőségeket ennél jobban kihasználni? Aki már alámerült a Glorious Space Riders által csatornázott zenei világban, annak a Landinget ért hatások egyértelműek. Adrienne éterikus éneke a Cocteau Twins, Slowdive ás a Flying Saucer Attack legfinomabb pillanatait idézi. A hullámformákon való lovaglás ismerős a Spacemen 3 / Spectrum / Spiritualized experimentálisabb oldaláról. Eno ambientális úttörése a krautrock absztrakciójával egyesülve visz fel a felhők fölé. A spacerockos Pink Floydra jellemző nyugodt lüktetéssel pedig többször a Világűrbe is kijutunk. Azt is tudjuk, hogy sokan próbálkoznak a feladat hasonló megoldásával, de csak nagyon keveseknek sikerült ilyen magas fokra elérni a Zenei Megvilágosodás útján. A Complekt egészére jellemző egy elvágyódó, békés hangulat. Mesterien szőtt psychedelikus hangtájképek lebegnek az álommezők időtlenségében. Lassan építkező, elmélázó témák nyugtatják fáradt elménket és éterien finom dallamok, különleges atmoszférák simogatják lelkünk magját. Ez a lemez gyógyír lehet a hétköznapi gondjaink frusztrációjának feloldására. Akár koncentráltan elveszve benne, akár csak a bennünket körülvevő tér elemeként használva, garantáltan elsimítja homlokunk ráncait. Szándékosan nem elemeztem a felvételeket egyesével. Nyolc egyenlően magas színvonalú megvalósulásnak lehetünk fültanúi, amelyek mindegyike igazi egyéniség, mégis egy olyan koherens egészet alkotnak, amit nem is lehetne ennél jobban szerkeszteni.
A Landing meglelte a Bölcsek Kövét és megalkotta az idei év legjobb nagylemezét, egyben pedig pályafutásának eddigi legmagasabb pontjára ért fel. Mestermű!
Adrienne Snow (vocals), Aaron Snow (guitar, synth, bass,
vocals, drums), Daron Gardner (bass), and John Miller (drums, guitar, synth)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
fdbck!