HOT RAM - Where Light Goes To Die. 2018. Albumajánló (Yell)

Az atlantai HOT RAM friss albuma még tavaly jelent meg, de én csak most találtam rá. Azonban ha ez előbb történik meg, akkor esélyes lett volna rá, hogy felkerüljön az évzáró listámra. A csapat múltjában vájkálva megtudtam, hogy a Where Light Goes To Die az első igazi nagylemezük. Elszórtak néhány demót 2015 és 2016 során, majd 2017-ben jelentkeztek egy kitűnő EP-vel (Leave A Beautiful Corpse), ami már magán viselte azt a zenei irányt, amit a Where Light Goes To Die során sikerült továbbcsiszolni. A hat dalt tartalmazó anyagon alapvetően erőteljes doom metal és stoner hatások uralkodnak. A dalokat egyenként nem elemzem ki. Legyen elég annyi, hogy a félelmetesen jó fuzzy groove-ok hátán szörfölve az ősi hard rock elemek egy nehézsúlyú psychedelikus fémtömbben olvadnak eggyé. Billy Konkel énekes / gitáros hangi adottságaival ugyan nem nevezhető klasszikus toroknak, de van benne annyi egyéniség, amennyi kell ehhez a hangulatos zenéhez. Énektémái világosak, célratörőek és kellőképpen megjegyezhetőek. De a power trió másik két tagja is rendesen odateszi a lényeget. Ha keresnem kell a hasonlatokat, akkor az egyértelmű hatással bíró doom csapatok nevei mellett a Nebula, az Atomic Bitchwax és a Melvins jut az eszembe. Ez a lemez egy újabb seggberúgással repít tovább a jelenlegi doom underground nagyon érdekes, izgalmas és színes tengerén. Alig várom a következő, hasonlóan nagyszerű dobást! Doomed. Yell

Billy Konkel - Guitar/Vocals

Gordon White - Drums

Dee Flores - Bass/BassSynth