SPIDS NØGENHAT - KOMMER MED FRED (Bad Afro Records, 2013 LP, CD) dupla album review

 

1. Mere Lys

2. Lolland Falster

3. Lever Vi Nu?

 4. Den Gennemsigtige Mand

 5. Spids Nøgenhat I Græsset

 6. Jorden Kalder

 7. Vand, Brød Og Te

 8. Fred  

Henrik “Hobitten” Klitstrøm, Morten “Aron” Larsen,  

Uffe “Aramis” Lorenzen (Lorenzo Woodrose)

gitárok 

Anders “Fuzz Daddy” Grøn - dob, ütősök  Sebastian “Zeppo” Bülow - visual 

Mindig jók voltak a dán pszichedelikus bandák, nem véletlen, Koppenhága a hippie mozgalom egyik európai fellegvára (volt és az a mai napig is). Mai vizsgálódásunk tárgyára Armand (Hands of Doom) hívta fel mini szerkesztőségünk figyelmét. Bele hallgatott ebbe a lemezbe, és teljesen kábulatba esett, mert a zene a legjobb drog a világon, én pedig lelkesen osztom erre vonatkozó véleményét. Az 1996-ban, még a három gitáros által trióként alakult zenekarnak ez a harmadik lemeze, előzőleg egy stúdió és egy koncert anyagot adtak ki. Viszonylag későn, 2011-ben kezdték el a felvételek rögzítését, melynek oka egyszerűen annyi, hogy egyéb (jobbnál jobb) zenekarokban is alkotnak az úriemberek, többek között megemlíthetjük a Baby Woodrose, Ghost Rocket, Dragontears, Black Beacon Orchestra, Aron neveit. A trió kvintetté bővült, korábbi projektjeikből bevették Fuzz Daddyt az ütőhangszerek kezelésére, valamint a fellépéseken jelentős szerepet kapó vizuális elemek kivitelezéséért felelős Zeppot. A lemezen hallható nyolc felvételből hét saját szerzemény, a Den Gennemsigtige Mand a dán pszicho-folk legenda Furekåbenfelvételének átdolgozása, mely felvételt Lorenzo gyakran játszotta szóló-koncertjein is. (Korábban is készült feldolgozás már, 1978-ban a szintén dán Hyldemor követte el.) És mai globalizált világunkban kellemes meglepetést is okoznak az úriemberek, hiszen anyanyelvükön mondják el mondandójukat.

Magam most csak röviden szólnék a zenéről, Armand alaposan ki fogja vesézni a lemezt. Zenei előképnek megemlíthetjük a pszichedelikus (folkos) dán zenekarokat a hatvanas évek végéről, hetvenes évek elejéről, mint például a már szóba került Furekåben, Alrune Rod, Røde Mor, De Fortabte Spillemænd, valamint az amerikai pszichedelia legjavát képviselő Love, Quicksilver Messenger Service, 13th Floor Elevator, Spirit zenekarokat. A lemez összes dala jól ki van találva, nincsenek túlbonyolítva, túlcizellálva sem a nóták. Mondhatni, ebbe aztán nem lehet nagyon belekötni. Közel negyven percen át egy nagyon jó hangulatú, jól lecsúszó pszichedelikus albumot hallhatunk, melyen a különleges folkos ízek (és a dán ének) dominálnak, de abból a gördülékenyebb fajtát kapjuk. (mark)

---

A Spids Nøgenhat elnevezésű dán pszichedelikus folk formáció még valamikor az 1995/96-os években alakult. Az alapítóatyák, név szerint Henrik “Hobitten” Klitstrøm, Morten “Aron” Larsen, és Uffe “Aramis” Lorenzen közös elhatározása az volt, hogy saját zenekaraik oldalhajtásaként (On Trial, Baby Woodrose, Ghost Rocket, Dragontears, Black Beacon Orchestra, Blind Owl & Good Spirit) egy olyan zenei projektet honnak létre, ami a dán folk és a korai ’70-es évek progresszív acid pszichedeliájából táplálkozik. A kezdetekben még csak Mandrake Root és Furekåben feldolgozásokat játszó akusztikus trió története egészen az 1993/94-es évekig nyúlik vissza. Aramis és Aron ekkortájt kezdet el közösen zenélgetni egy akusztikus népi formációban Pandemonica néven, amivel fel is léptek egy Koppenhágai utcai folk fesztiválon. Ennek a közös munkának eredményeként, a szellem és szeretett jegyében elkészített 4 dalos akusztikus folk/pszichedelikus „demo” felvételük, aminek inspirációja valahol elveszett a próbatermek sötétjében. Későbbi években azonban újra előtérbe kerültek ezek a próbálkozások, és immáron Henrik Hobittennel triót alkotva láttak neki a gitáros/énekes, psych/folk-rock zenéket elegyítő hangszeres konstellációiknak. Amiket a természettől inspirálta kívántak maguk zenei világára formálni. Ilyen, természet ihlette kifejezésből fakad a zenekar neve is Spids Nøgenhat. Az elnevezés dán nyelven egy botanikus meghatározást takar, amelyet a hallucinogén hatóanyagtartalmú gombákra szoktak alkalmazni, jelentése Varázsgomba. 

Így tehát a varázsgombás hármas első együttműködésének eredménye a 2001-ben megjelent En Mærkelig Kop Te (Egy csésze furcsa tea) című kislemezükben ízlelhető – hallgatható meg. Ami igaz akkor még nem kapott nagy figyelmet, de azóta már többszöri utánnyomás is készült belőle. Időközben, 2009-ben bővült a ritmusszekció a Baby Woodrose soraiból ismeret Anders “Fuzz Daddy” Grøn – dobossal és Isymanden Sebastian “Zeppo” Bülow személyével, aki vizuális, pszichedelikus képi látványelemekkel teszi még élvezetesebbé, szívesebbé a gomba zenés koncerteket. Ezzel a felállással egy látványos és figyelemfelkeltő show-t adtak a 2011-es Roskilde Fesztiválon, amiről egy koncert albumot is megjelentettek De Sidste Her På Jorden: Live fra Roskilde Festivalen 2011 címmel. Ezen a sikeren felbátorodva nagyot kortyoltak a mágikus gombafőzetükből, és 2013 narán megjelentették első albumukat Kommer Med Fred (Jön a béke) címmel. A majdnem negyed évszázaddal az első kislemez után megjelenő albumukon a gombás hangok már nem csak akusztikus mivoltukban szólalnak meg. Az akusztikus gitárok mellé betársulnak az elektromos gitár dallamos lebegései, a billentyűs hangszerek keltette kozmikus utazások, valamint a dobok és ütősök által felspanolt, révületet fokozó témák. Ezáltal az album dalaiból olyan hangulat árad az mintha csak a ’70-es évek kábult világa ölelkezne a new wave ringató hullámaival. 

Az albumnyitó Mere Lys (Több fény) kozmikus bevezetője után fülbemászóan elektromos gitárhangjaival utazunk az ismeretlen béke felé, amit szorosan végigkísér a gitár és ének egymásra épülő tökéletesen dallamos játékával. A ’70-es évekbeli rövid pszichedelikus szakasznak köszönhetően a dalnak van egy felvillanyozó remegés. A ciklikusságukba folyamatosan visszatérő new wave-es, dark-osan lebegtetős gitárdallamoktól olyan érzéseink támadnak, mintha csak ekkor éreznénk rá igazán varázsgombánk kábulatba ejtő hatásaira. Ezt a hatást csak fokozza a hűvös szellőkét érkező, boldogság receptorainkra remegős tripeket hozó Lolland Falster dallam dús utazása. Könnyed akusztikus, és lenyújtott, torzított elektromos futamokon gördülünk féknélkül a boldogság felé. A több akusztikus szálon futó Lever Ni Nu? (Élünk most / Még élünk?) képzeletünk egy mámoros, látomásoktól teli varázserdejébe visz. Ahol könnyen táncba vihető, lenge öltözetű tündér hölgyek csintalan szavaikkal csábítanak még egy újabb gombafőzettel teli pohárkára. Majd búcsúcsókjaiktól kábultan felszállunk a Den Gennemsigtige Mand (Plakátember / Szendvicsember) szél tépte vitorlavásznú ódon hajójára, hogy megkezdhessük kicsivel több, mint 8 perces utazásunkat egy bánatos, de mégis ringatóan szenvedélyes, kozmikusan csilingelő világba. A dal egyébként a korai ’70-es évek dán progresszív/pszichedelikus rock klasszikusának a Furekåben feldolgozása, és egyben az album leghosszabb önértékelő utazása koponyánk gombás látomásaitól átszőtt világába. A laza szellőktől fodrozódó harmóniák erotikus vonaglásukkal utaztatnak tovább Spids Nøgenhat I Græsset (Gomba a fűben) bőséges akusztikus dallamaival táplált, alter-rockos, pszichedelikus gitárszólóinak szivárványos szirmai között. Ezek a gitárszirmok egy kaleidoszkóp ragyogásával nyílnak ki a Jorden Kalder (Világ hívásai) halk orgona hangjain megúsztatott, a kellemesen, többszólamú ének kompozícióját kísérő lassú, akusztikus gitár hangoktól füstösen pöfékelő felhői között. A Vand, Brød Og Te (A víz, a kenyér és a tea) játékosan akusztikus, bő lére engedett elektronikus delej forrázatából még utoljára nagyot kortyolunk, majd egy darabka mágikus keksszel a kezünkbe lelazulunk a Fred (Béke) hippi kommuna ünnepi hangulatát idéző akusztikus, folk hangokkal átszőtt gombás tripeket hozó, a béke eljövetelét hirdető énekes/hippi prófétáink kántálására, és a dal végi szertartásos dúdolásukra. Élvezettel lebegünk a zene megváltásában, az egymás után megszólaló, varázslatos hangulatot teremtő akusztikus gitárok, sípok, furulyák, csörgők, dobok, bendzsó és más kiegészítő hangszerek kavalkádjában.

 

A Spids Nøgenhat delejes zenéjét hallgatva valóban egy egyedi acid/pszichedelikus rockból és folkból készített gombafőzet elegye áramlik ki a hangszórókból. Amiknek hangjai úgy járnak át, mint a spirituális megtisztulást hozó szent fűst, vagy lelkünknek azon lopott, legnyugodtabb pillanatai, amikkel kizárjuk tudatodból a hétköznapok káoszba torkoló, hús-malmát hajtó külvilágát. Kár, hogy az Isten a teremtés első napjánál nem ezt az albumot hallgatta. Mert ha ezt hallgatta volna, újait áldásra emelve ennyit szólat volna: - Legyen a földön béke, szeretet és jó zene!  

Amand, Hands Of Doom
 

)

facebook / buy