Atmoswaves - Distant Horizons. 2018. Albumajánló

Mivel egész nap szőrös tökű és szőrös állú rockerek zenéjét hallgattam és a totális káosz állapotában sóhajtozó város ideges nyüzsgésében dolgoztam, ahogy este hazaértem jól esett belehallgatni egy szimpatikus, de hetek óta halogatott nagylemezbe. Már a kutyasétáltatás is elkezdte kisimítani begyűrt idegpályáimat, azonban az Atmoswaves albuma egyenesen csodát tett velük. A két orosz elektronikus művész, Artem Vislov (Deepness Dawn) és Pavel Shirshin (Cosmic Replicant) közös projectje a lemez felvételeiben messzire kalandozik az Univerzumban és annak ellenére, hogy ellátták őket feleslegesen fontoskodó tagekkel, nem más ez a Zene, mint vegytiszta elektronikus űr ambient. Lassan kibontakozó, szférikus szimfóniák omlanak bele színes ködök titkaiba, én pedig ámuldozva nyújtózom távoli csillagok pislogásai felé. Finom basszusok és néhány ügyesen adagolt, keményebb ütem biztosítja az űrutazót, hogy ne aludjon el a végtelennek tűnő kalandon. A srácok reggeli meditációhoz és esti erdőjáráshoz egyaránt ajánlják a lemezt, de én őszintén szólva nem tudnám elképzelni erre a célra. Szerintem ez csak egy üzleti fogás. Maradjunk a pihenésnél és álmodozásnál, ezekre a célokra viszont kitűnő eszköz a Distant Horizons.  

Yell